"Oly távol vagy tőlem, és mégis közel,
Nem érthetlek téged s nem érhetlek el.
Oly távol vagy tőlem és mégis közel,
Te hallgatsz, s én érzem a szívem felel."

Áldott, békés karácsonyt mindannyiunknak!

én

délután hazasunnyogtam két órával előbb és mielőtt aprócit elhoztam volna az oviból összerámoltam a kecót. nem vagyok az a kifejezett tisztaság mániás...akik ismernek tudják miről beszélek, így az efféle műveletekhez szükségem van némi ajzóra (rossz az, aki rosszra gondol!). betettem a takarítós cédémet - Tankcsapda. harmadik szám(Mindig péntek), start, volume, felmosóvödör.

Hívott a csaj, hogy van egy kis baj,
Úgyhogy a mai pornó sztornó.
Tudod a fiúja félti... Fél, hogy félreérti,
A vére ma mitől forró.
Mikor kéz a kézben, teljes egészben
Az anyakönyv előtt állva.
A férje ő lett, a fiúja meg én
Tudod ki van ez találva.

Hívott másnap, hogy gödröt ástak
A csatabárd le van téve.
Elég szúrós de neki mégis
Az én dárdám hegye kéne. Pedig én
Nem csinálok mást épp csak
Teszem amihez értek
Ha neki úgy jó hát legyen mondjuk
Minden héten a péntek.

Jön, ha el tud jönni és persze
Telefonál ha gáz van, de ha
Kilép a felvonóból, néha már a
Lépcsőházban enyém a keze a lába,
A szíve a szája, a fehér mája
A vérem szívja, a húsom rágja,
Ágyéka izzó máglya.
Acél karmait belém vágja!

Ágyéka izzó máglya.
Ágyéka izzó máglya.
Ágyéka izzó máglya.
Ágyéka izzó máglya.
Ágyéka izzó máglya.
A vérem szívja, ágyéka izzó máglya.
A húsom rágja ágyéka izzó máglya.
A vérem szívja, ágyéka izzó máglya.
A húsom rágja, ágyéka izzó máglya.
A vérem szívja a vérem szívja ágyéka izzó máglya.
A húsom, a húsom rágja ágyéka izzó máglya.
Acélkarmait belém vágja ágyéka izzó máglya.
Acélkarmait belém vágja ágyéka izzó máglya.
A vérem, a vérem, a vérem szívja ágyéka izzó máglya.
A húsom rágja, ágyéka izzó máglya.
A vérem, a vérem szívja ágyéka izzó máglya............

......elfelejtettem, h az ácsok itt dolgoznak. akkor ért a felismerés, mikor kb az ötszázadik üvöltő ágyékaforrómáglyánál láttam, h valaki áll az ajtó előtt. neeem, nem kivont karddal! csupáncsak kérdezniszeretettvolna valamit, de nemakartzavarni piros fejjel.
és ez egy teljesen átlagos nap.

oké

mi több, nem csak, hogy oké a fülemüle aprócinak, hanem gyönyörű! ezt is megértük, ojjé!
a bizonytalanság azért csendesen még ott lebeg felettünk, mert az esélyeket latolgatva azt a választ kaptam a fülészkirálytól, h ha nem lesz beteg tök jók vagyunk, ha meg beteg lesz és a fülén landol, akkor (az szívás) visszatesszük a tubust. a beljebb lévő cuccról most nem esett különösebb szó, erre megy az orrspray 1 hónapig és akkor zenélhet a jövő. ez utóbbinak üzenem, h az örömódát kérném, ha lehet ;)

a csapattal állati jókat játszunk és sorra veszítjük el a mérkőzéseinket. ergo minden a terv szerint halad! ☺ mindeközben bitangul élvezzük az egészet. végülis játék, erre van.

anyám kegyetlen boldog, mert ribes végre kiadja neki felvigyázásra kicsigerit, aki helyde vidám kis macsóvá cseperedett 4 hónap alatt. úgy fonja az ujjai köré a nőket - velem az élen- h tanítani lehetne. borzasztó vicces, ahogy kacéran vigyorog, gurgulázik és heő-zik és néha kiül az arcára a félelem 1-1 magasabb hangú heő-nél.

aprócskával meg olyan témákon filozofálunk, h Jézusnak hol az igazi keresztje, meg, hogy minek mi a miértje, a vastagcsabi a legjobb éneklő, hová lesz a pocak, ha lefogy és hasonlók. a múltkor mondta, h igaz az, h amit szeretne és amire nagyon erősen gondol és vágyik az teljesül, kipróbálta már többször. ez egyébként nekem is szent meggyőződésem, ám az a sanda gyanúm, h apró suhángfinak a közeljövőben irtó nagy pofára esésre van kilátása, ugyanis a Jézuskától igazi, teljesen valódi tűzoltó autót kért... én nem estem kétségbe, megoldottam: vettem neki a Jézuska nevében egy 75 db-os varázslófelszerelést. önállósodjon. (csak reménykedni tudok, h nem tüzet varázsol vele)

kedves megegészségesedésedre

a múlt hetet öcsisajt itthon töltötte, mert taknyolt. már ezen ráncoltam a homlokom, mert, mi az, hogy se mandula, se lófasz, csak takony van?! kedve jó volt, de azért elvittem a gyerekorvoshoz, ő küldte volna oviba, én meg azt mondtam, jobb a békesség, itthon tartom, ne legyen szövődménye véletlenül sem. szépen ki is kupálódott, hétfőn iránysurány az ovi. kedden este játszott az apjával és fürdés előtt odajött hozzám és közölte, hogy bokán rúgtam apát. fáj a fülem. naná, h azt hittem, csak szívat. és naná, hogy nem szívatott...
mire végeztünk a fürdéssel teljesen összezuhant. sikított, sírt, totál kész volt. gyorsan benyomtam neki 1 adag cataflant és vártunk. eltelt fél óra és még mindig ugyan azon a frekvencián sikítva sírt (fájt már 1x 2x a füle, de ezt a reakciót még nem láttam). felhívtam az ügyeletet, h 3 hete volt műtétje és most agonizál a fájdalomtól, a csillapító sem ér fabatkát sem. most mit csináljak, várjak még valamennyit, vagy kezdjek kétségbeesni? rendes volt az ügyeletes, azt mta, ha nem múlik továbbra sem, vegyük az irányt hozzájuk, megnézik mindenképp. próbálkozásképp megcsörgettem a fülészkirály számát is és lőn megnyugvás, felvette. megbeszéltük, h adok még fél adag cataflant és ha még mindig nem oké, menjünk fel a klinikára. az extra dózis 1 órára kiütötte aprócskámat, de felébredt és üvöltött megint, úgyhogy kocsiba vágódtunk. nem a fülészkirály volt ügyeletben, hanem előx egy nagyon kedves, ámde igen bizonytalan drnő vizsgálta. nyimmegett, hogy a bal fülében tubus a helyén, de eltömítette vmi beszáradt váladék és mögötte felgyülemlett a genny, begyulladt és az okozza a fájdalmat. ír antibigyót. apróci csak sírt tovább, hiába kérdeztem, h de vmi fájdalomcsillapítás, ami 6 - jól tudom én is, mint régi motoros, hogy erre nincs, de mégis csak a gyerekemről van szó és ő hátha tud vmit, amit én nem, na - nem tudott. viszont addig magyaráztam, h ez a gyerek miken ment keresztül, nem szokott így szétesni, csak, ha tényleg gáz van sablabla, hogy telefonos segítséget kért a főügyeletes dr-tól. lejött, ő is baromi rendes és nagyon empatikus volt. megvizsgálta elmagyarázta a hülyeanyának' érthetően, h mi a szitu, írt H2O2-t, h csepegtessem a fülébe, kioldja a tubusból a beleszáradt nyavalyát, meg ellátott mindenféle tanáccsal. minden szeretetem és tiszteletem a két ügyeletes orvosnak! tényleg szívből köszönöm nekik, hogy pontban éjfélkor is tudtak toppon lenni és segíteni!
hazafelé apróka benyomott még egy nurophent, és nyugtázta, hogy nem kell a kh-ban aludnunk, így némiképp megjött a kedve az élethez. megállította az apját a mekinél, benyomott egy sültkrumplit és nézelődött. hazafelé keresgéltünk ügyeletes gyógyszertárat és így történt, hogy hajnal fél kettőkor még az ügyeletes gyógyszerész nekünk kevergette a H2O2-t. neki is mély hála!!
otthon anti be a szervezetbe, H2O2 a fülbe és lefeküdtünk nemaludni'. úgy 6 körül szól a kis hero, h folyik a füle. juppié! gondoltam kidugult a tubus. de nem. a dobhártya kifakadt és orbitális mennyiségben jött kifele rajta a genny, a tubussal együtt. nesze nekünk. de legalább már nem fájt!
reggel emberi időben ismét telefon a fülészkirálynak, aki megnyugtatott -ehhez (is) nagyon ért- hogy hat az antibigyó és nem lesz gond, pénteken menjünk, megnézi(de ha valami nem oké, menjünk bármikor). szerencsére oké volt és csak ma látogattuk meg. ma is oké volt és nagyon remélem, h a jöv7en is oké lesz. oszt kész.
a kis szökevény tubussal meg még nem tudjuk mi lesz a helyzet, lehet, h vissza kell tenni, lehet, h nem, lehet, h nagyobb műtét is vár ránk a bennmaradt dzsuva miatt, de lehet, hogy nem.
minden a jövő zenéje.