2008. október 4., szombat

minek nevezzelek?

...mondjuk antiszociális, őstuloknak. vagy baszatlan picsának, aki nem átallja a génjeit is tovább örökíteni. mondjuk.
történt tegnap a kh-ban, h aprókával sétáltunk fel a lépcsőn, kezében tűzoltó sam(okos, bátor sam,a tűzoltó)és az ő autója, fajintos műanyagból. szemben velünk 1db 3-4 éves fiúcska meg a jó édes anyja indult lefelé. aprócskám, a drága elbámészkodott és kiejtette a kezéből sam-et (a tűzoltót) autóstól, irdatlan nagy zajt csapva ezzel a hodály lépcsőházban. visszaléptem jónéhány lépcsőfokot, felvettem, majd vigyorogva néztem aprókára mielőtt elsírná magát. rámosolyogtam a másik gyerekre is, erre közli az iqfájter 3-4 évesen, kibaszott nagy felsőbbrendűséggel: "ez szerintem nem volt vicces" és nyomott még egy fintort is hozzá, a teljesebb kép érdekében. elképedve, már-már némi undorral néztem rá, majd az anyjára, mire megszólalt -a bizonyára magasan kvalifikált, románán művelődött Istencsapása-, hogy "igen kisfiam, én sem nevettem"
. egész egyszerűen nem hittem el, h tényleg azt hallom, amit! természetesen vitatkozni nem álltam le velük, csupán egy mély, látványos sóhajt eresztettem meg és indultunk tovább. elhiszem én, hogy lehet baja neki is, de könyörgöm! az én hangulatom sem volt mindig felhőtlen az idén, de 1 mosolyt sohasem sajnáltam senkitől, pláne nem egy gyerektől! arról nem beszélve, ha kedvesen mosolyognak rám, attól feltöltődöm, nem a gyűlöletem szökik az egekig tőle.
hogy mik vannak? és mekkorák??

3 fröcsögés:

Névtelen írta...

Ekkora ökröt! Eszembe jutott egy sztori: amikor kh-ban feküdtem, volt egy csomó kisgyerek benn. Rgyik kislányt a szárnyaim alá vettem. Egész nap rajtam lógott (egy percre nem tudtam lerázni). Egyszer bejött az anyukája, és gondoltam odamegyek, bemutatkozok, ha már én vagyok napok óta a gyerekével. Aha, úgy nézett rám, mint egy földönkivülire, még köszönni sem köszönt, csak megkérdezte, hogy mit akarok. "bazd meg, semmit, csak a kölyködek rendezem napok óta, hulyekocsog!"-gondoltam magamban:).
de hát nagy az Isten állatkertje, s alacsony a kerítés:)

Névtelen írta...

Drága
Ez a gyermek nem tudja, hogy mit jelent a mosolygás. Legalább az anyja rászólhatott volna, hogy mit illik és mit nem vagy oda sem figyelt a gyerekre. Jól tetted a sóhajtást én is azt szoktam, na meg kicsusszan a számon, hogy bacódj meg. Puszta kedvességből hihi

Névtelen írta...

Amit kúltúrált ember nem tesz ilyenkor, de tenne: jól pofán baszta volna az édes jó anyukát, és közölte volna: na ez nem volt vicces:)) De hát ennek hiányában maradnak a kérdőjelek az ember arcán...tényleg, hogy mekkorák?

 
Header Image by Colorpiano Illustration