"nem kell valami a védőnőtől?-

- mert ma megyek hozzá."
ez csak egy, azok közül a számomra nehezen feldolgozható/értelmezhető mondatok közül, amit munkaidőben felém reptet.
ugyan mi a fészkes franc kéne a védőnőtől?! akciós védőoltás, vagy mi a kurvaélet' ?
az is nagy gáz, hogy leírom, én tudom. ő az én keresztem...vagy legalábbis az egyik buktatóm. látom, hogy céltalanul, néha már kétségbeesetten bolyong a gátlástalanul kiharcolt életében, békét és megnyugvást sehol sem lelve. hogyan is találná meg? belűről kéne fakadnia, de amíg mások tudására, pénzére, eszméire csimpaszkodva, elvek és önálló gondolatok nélkül keresi, a büdös életben soha meg nem fogja találni!
amióta létezem, még senkivel nem voltam tartósan ennyire bunkó, mint vele. nem esik jól, sőt, olykor szinte fizikai fájdalmat okoz elutasítónak lenni, de muszáj védenem magam. elveszi a figyelmem, dekoncentrált, fénytelen leszek, mint akinek kiszippantották az agyát. ez egy szipoly! energiavámpír, vagy valami ilyesmi. nem, ez nem az üldözési mániám ( az most a sarokban ül és röhög, hogy ezt ő sem képes túlszárnyalni ;) ), ez a megélt valóság. kísérletezésképpen kipróbáltam az ellenkezőjét is, bámulatosan kedves és figyelmes voltam vele (mint egyébként minden emberrel...muhaha) és most nem viccelek, nem bírtam ki egy teljes munkanapot. ki kellett mennem a fám alá magam elé révedni, mert szétestem. nem drámázok, valóban így volt.
hogy mégis mit csinál? tulajdonképpen semmit, és ez a félelmetes az egészben. látszólag -és nem kétlem, h belül tényleg úgy gondolja sokszor - kedves, előzékeny, segítőkész, mindenkit szerető. a látszat mögött: rosszindulatú, mindenbe belepofátlankodó, beleszóló, élősködő, minden tettében számító. - egyébként az a röhej, hogy akárhogy próbálom beazonosítani, analizálni és konkrétan jellemezni mi a bajom vele, soha nem jövök jól ki belőle. idegen szemmel itt így írott formában is csak egy nagy nyavalygásnak, az én rosszindulatomnak tűnik. 2+2 ember van körülöttem, aki tuja miről beszélek, még ha képtelen vagyok is megfogalmazni: apó és egy csapattárs, mert ők már tapasztalták ezt a sokkot, valamint életem nője és a szimpatikus telepatám, akik elhiszi fenntartások nélkül, h igazat beszélek, nem őrültem meg.
nagyon nem tudom mit kezdjek vele.