nekiálltunk kipingálni a kecót. a tegnapi nap arra ment rá, hogy a nagyszobából a konyhába rámoltunk a cuccokat. kilenc év alatt megdöbbentően sok mindent szedtünk össze, legtöbb helyet magától értetődően a könyvek és a gyerekjátékok foglalják - mi más?
mi a hátsó szobában táborozunk, Apróci meg ki van adva bérbe a mamának, mert köhög, frankón, hurutosan. ettől már megint öklömnyi kis gombóc a gyomrom, be vagyok tojva, h a fülére húzódik. természetesen orrspray, stodal, lámpázás megy, ezen kívül csak nézem bambán ahogy egyre jobban önti el a takony. a fülész, ha oda kerülünk, valószínűleg le fogja cseszni az arcomat, h a tubus, meg minden és több szempontól igaza lesz - kivéve egyet: ő nem látta Aprókát félelemtől eltorzult arccal remegni, miközben én próbáltam megbeszélni vele a műtétet és éjjelente sem kelt fel hozzá, amikor rosszat álmodott és keservesen zokogott, h őt ne műtsék meg. szóval mindenki menjen a picsába, én most hisztizek és lelkifurdalok és rimánkodom, h keveredjen le a füléről a dzsuva.
magasztosabb hírek: Kicsigeri csuda jól van! holnap már láthatjuk legalább üvegfalon keresztül - ha bejutok...ez még szervezés alatt áll. anyukája részéről voltak már megnyilvánulások telefonon az élet nehézségeit illetően, de leintettem, h kapjon az agyához, bent még kurva jó dolga van, csak etetnie kell, minden mást megcsinálnak a nővérek helyette. báááár itthon itt lesz az anyja, az én anyám, a gyerek apja( előre kikötve, h szabadságon lesz egynehány hétig) meg a szomszéd asszony. na mind1, optimista vagyok és betudom szülés utáni hormontúltengésnek a rinyát. majd változik...vagy nem.
az igazat megvallva azért nagyon be voltam szarva értük, na. igazán én sem értem, hogy miért nem hagy hidegebben, hiszen fordított helyzetben valószínűleg nem ez volna a szitu és ezt Apó mondta, nem én. arra jutottam, h nekem a lényeg, h tudjam rendben vannak, de HAGYJANAK BÉKÉN. ne kelljen beszélgetni, ne jópofizzunk, nem érdekelnek a szir-szar problémái, én sem osztom meg vele az enyémeket, nem véletlenül; őt sem érdekli. ez az álszentség kiborít.
lesznek még ezen a fronton érdekességek.
az élet tisztára 'hiúság vására', ha csendesen szemléled nevetséges, aztán egy idő után rájössz, h benne vagy te is nyakig és onnantól siralmas.
2010. augusztus 18., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

0 fröcsögés:
Megjegyzés küldése